Nem utazom Kolumbiába!

forrás: http://gointernational.sandiego.edu/

A nyilvános bejelentés oka, hogy a  Facebook-on kapott privát invitáló üzenetek száma mára elérte a kritikus küszöbértéket.  Szóval köszönöm, de én nem megyek oda, és ezúton most nyomatékosan kérek mindenkit, hogy ne is invitáljon! (Tudatos webkettő felhasználó vagyok, így ez egy utolsó figyelmeztetés, letiltás előtt.)

Szóval ez az elutazós ügy (úgy vélem nem csak) szerintem több ponton sem tetszetős. Egészen röviden; először is a Dolog, amihez kapcsolódik, nem csak a nők ügye.

(Nem akarom én elrontani mások játékát, így kénytelen vagyok rébuszokban beszélni. :-) Azok a kedves olvasók, akik nem értik most ezt az egészet, de kíváncsiak rá, hogy mégis miről beszélek, itt találhatnak kiegészítő információkat. Kérem őket, hogy aztán ők se rontsák el mások játékát, hadd utazzon, aki akar!)

Azon túl tehát, hogy nem csak a nők ügye, ráadásul még idegesítően is van kommunikálva. Szubjektív értékelés, elismerem, de ez a fajta “csajos titkolózás” nekem az agyamra megy, értelmetlen, kirekesztő és tulajdonképpen sztereotípia-erősítő szexizmus (miszerint a nők csacskaságokat beszélnek egymás között). A nők közötti összetartást én nagyon szeretem (v.ö. “sisterhood”! :-) ). Akkor, ha van igazi célja, értelme, haszna. Ennek meg most szerintem nincsen.

Ráadásul még jól el is  van késve ez az utazási terv, mert eredetileg októberben kellett volna indulni, de ez aliganem mindegy is a Dolog szempontjából. Mert azon nem segít sokat ez a titkolózás, meg másfajták sem.

Ha már a sisterhood-ot meg az utazást emlegetjük; titkolózás helyet gyertek például egy igazi utazásra, nem kell messzire és sokáig menni, Budapest belváros, de értelme van, (úgy vélem nem csak) szerintem.