Nos, hát újabb mérföldkő, itt az első vendégposzt a
blogon! A
sort ezennel Cornelli írása nyitja;
kis szubjektív, színes játékpiaci körkép. Mikor lenne aktuálisabb, mint most,
mikor a nemzetközi helyzet éppen fokozódik (vö. kiskarácsony, nagykarácsony).
„A lányok laptopja feleannyit tud, de olcsóbb is”. Az első játék egyből a lényegre is tért, kevesebbet tud, de legalább olcsóbb, ha ez nem egy fiú-lány laptop szembeállítás lenne, még OK is lehetne, hiszen általában ami kevesebbet tud, az olcsóbb is. De, hogy azért tudjon kevesebbet, mert úgyis lányoknak kell, azok meg (üzenet rejtve – úgyis kevesebbet tudnak..) de mivel a felnőtt világban is nagyjából a fiúk fizetésének 80-85%át keresik meg, így legyen a laptop is kb. ennyivel olcsóbb. Azt már meg sem említeném, hogy direkt a lányokat szólítja meg, hisz később is főleg rájuk épít a kereskedelem. A második játéknál már éreztem, hogy rohadt mérges leszek az egész poszt végére. Lányoknak kutyus, póni, hercegnő, de sorry semmi tudomány vagy konstruktív. Ahhoz a fiúk értenek. Te csak hesszelj a csillogó retardált hercegnőkkel, addig a férfiak majd rendes munkát végeznek. Ez a későbbi hirdetésekben is visszatérő elem. A lányok babáznak, takarítanak!!! a fiúk alkotnak, építenek, tudományos dolgokkal foglalkoznak. Sőt van tovább, a lányoknak gyűrű a fiúknak meg fűrész kell. Mert gondolom a lányok csak a gyűrűre mennek. Egy másik darab teljesen egyértelműen a WTF kategória. Játékidőben a lányok takarítanak, a fiúk meg tudományos kísérletekkel töltik ki idejük. Király. Jó eséllyel, ha nem figyelünk, akkor majd a felnőtt élet is erről szól, gondolom erre akarta felkészíteni a kislányokat a gyártó. Gyakori elem a mikroszkóp, ahol a rózsaszín, lányos verzió bénább, rosszabb a felbontása, de legalább olcsóbb...
Azért szerencsére ismerek anyákat, akiknek a fia
konyhát kért játéknak, mert az milyen mókás – pl. alkotni ott is lehet, és én
magam pedig mikroszkóppal játszottam kiskoromban (az persze azért volt, mert
anyukám vegyészmérnök, és volt egy mikroszkópja, amit nem használt már – nekem
pedig tökéletes volt megfigyelni, hogyan törik meg a legyek szárnyán a napfény).
Szóval remény mindig van. Természetesen nem is egy újsághirdetés határozza meg
a gyerek jövőjét,
de épp elég ijesztő,
hogy a társadalom egy része pedig a mai napig így gondolkodik. Hiszen ami a
médiában, és így a reklámokban szerepel, az egy önmagunk elé tartott tükör.
Torz, de tükör.
Pár
napja egy volt munkatársam gyerekszáj jelleggel kiírta miket mond neki néha a
kisfia, íme egy ezek közül: „Te nem nőttél elég magasra, ezért csak anya lett belőled. Ha majd nagyobb leszek, akkor felnőtt leszek, mint apa.” Próbáltam erre valamit reagálni, hogy ez azért elég meredek, de nekem
estek a harcos anyukák, hogy jaj ne vegyem már komolyan, semmi gáz nincs ebben,
sőt! Ez vicces. Hát ennyire torz ez a tükör, mi magunk sem látjuk, hogy mit művelünk?!
A játékok hirdetéseire visszatérve legdurvább az a
szembeállítás volt, ahol a fiúknak való játékok szereléssel, barkácsolással
kapcsolatosak voltak, a lányok meg a konyhába lettek száműzve,
ráadásul a kislány a képen nem is áll a konyhájában, hanem térdel. Miért
térdel, miért nem állva mosogat? Lehet ennél világosabb egy üzenet? Megalázás,
lealacsonyítás? Vagy csak én reagálok mindenre ilyen érzékenyen? Mert nyilván
mindennek van üzenete, ha tervezett, ha nem. Komolyan, vallja be mindenki őszintén,
ki az aki otthon térdelve mosogat?? Vagy anyu miközben térdel, kérdezzem így?
Erről
egyből
az a könyv jutott eszembe, ami hetekkel ezelőtt
nagy port kavart. A szürke 50 árnyalata. Nos ez mintha egy lett volna abból az
50-ből.
Persze a 16 különböző
hirdetésben sok más sztereotip elem is felbukkan, de általában elmondható, hogy
a kisfiúk tudományos dolgokat művelnek, barkácsolnak,
alkotnak, szerelnek, javítanak, zenélnek, művésziek,
járművet
vezetnek, erősek,
okosak.
Míg
a másik oldalon a lányoknak szóló játékok szerint a kislányok a rózsaszínre
buknak, abból is a gagyira, mert az olcsóbb, ékszereket, ruhákat, csillogó
babákat akarnak, egyszerűbbek a játékaik.
A (kis)lányok helye a (játék)konyhában van; takarítanak, mint anyu, nem okosak. És mi a legszomorúbb? Az, hogy ez a felosztás később is megmarad. A nőknek háztartási eszközöket akcióznak, a férfiaknak
meg a műszereket. Sőt, ha tovább mennék, akkor a reklámok általában is
erről szólnak mind. Anyu otthon görnyedt háttal takarít,
főz, mos, gyereket nevel, szaros pelust cserél, apu
meg fáradtan hazajön a nagyon fontos munkából, megiszik egy sört, megnézi a
focimeccset, a frissel sült csokis süti után a pólójába törli a kezét, anyu
pedig nem ideges, mert van otthon úgyis intelligens mosópor, majd az kimossa.
Meg egyébként is. Ez a világ rendje, nem? Hát nem. Apu magas vérnyomása vagyok."
http://www.buzzfeed.com/seancurry1/genderswapped-swedish-toy-catalog-5qqa
VálaszTörlés:-) Köszönet, Csarlo, vannak azért üdítő kivételek (de sajnos ez még közel sem általános). Mindazonáltal a puskával ábrázolt gyerek - nemétől függetlenül - nekem sehogy se tetszik, még akkor sem, ha olyan körítést adnak hozzá, hogy a szenzomotoros koordinációt fejleszti a célbalövés.
VálaszTörléskiegészítésül: http://www.felsofokon.hu/sztereotipiak/2012/08/20/vigyazz-barbie-jon-a-tanev (köszönet érte juditágnes-nek!)
VálaszTörlésCsak egy adalék: ma felugrik nekem a posta nyereményjátéka. Az első x válaszoló garantált ajándékot kap: férfiaknak ultravékony kártya LED zseblámpa (hájtek alu kártya), nőknek bevásárló táska (zöld-fehér postalogós papírszatyor kinézetű táska)...
VálaszTörléshát igen...! A nyereményjátékoknál már csak a marketing-utazások viccesebbek...
VálaszTörléshttps://www.facebook.com/photo.php?fbid=518353208176039&set=a.178084138869616.42193.100000040931991&type=3&theater