Nos, a blog Facebook közösségének létrejötte ürügyén ígértem egy “habkönnyű hétvégi” posztot. Mivel ma van a tegnap holnapja (hétfő), kis jóindulattal még beleférek. Ráhangolódásul: zene, szerelem és boldog(talan)ság lesznek első körben a kulcsszavak. Elnézve a különféle hírfolyamok ma is komor hömpölygését, felemás érzés ilyen kis felszíni semmiségekkel foglalkozni, kicsit feszesebbre veszem ezért. Fogalmazzunk úgy, hogy egy vasárnapi minikutatás eredményeit szeretném most ezúton publikálni. A kutatás ötlete előző nap keletkezett, mikor is utasként vettem részt egy “sokórás-zötykölődés-közben-hallgatjuk-a-rádiót” autós projektben. Szólt a zene, országos rádió, ahol “csak slágerek mennek” (ezt nem én mondom :-)). Egyik fülemen be, a másikon ki, sorjáztak a számok. De az út hosszú volt, és időnként beakadt a két fülem között egy-egy szöveg. Nők énekeltek fájdalmas hangon a Nagy Ő-ről, aki vagy elhagyta őket, és az a baj, vagy visszajött és az a baj. Férfiak ugyancsak szomorúan énekeltek arról, hogy egy nő (pontosabban A NŐ) nélkül nem teljesek. Vagy kicsit indulatosabban arról énekeltek, hogy megszerzik. Olyan is volt, aki banszámlát és autót ígért, igaz, elvei ellenében. Voltak duettek is, jobbára azokról a tűnékeny idilli pillanatokról szóltak, amikor éppen sikerült a megszerzés és még nem volt meg a faképnél hagyás. Egyes számok a bántalmazó párkapcsolat gyanúját is felkeltették, de ekkor (még!) nem jegyzeteltem, így nincsen most perdöntő bizonyíték a birtokomban. Szóval áradt a fájdalmas romantika, szombat délután. Mire megérkeztünk az úticélhoz, eldöntöttem, hogy egy média-minikutatást fogok másnap folytatni, a párkapcsolatok reprezentációiról a mai magyar slágerekben. Nos, jelentem, hogy vasárnap délelőtt sikerrel zárult az adatfelvétel, igaz, egészen kicsi kutatás lett, de elővizsgálatnak megteszi.
A mintavételt alapvetően a kényszer szülte (“visszafelé-zötykölődés-közben-hallgatjuk-a-rádiót”). Másrészről viszont elég jól meg tudom indokolni; vasárnap délelőtt feltételezhetően sokan hallgatnak kereskedelmi rádiókat, miközben fő a leves, tisztul az autó, hasonlók. Az adatok rögzítését két órán keresztül folytattam, az egyik országos kereskedelmi csatornán, slágerdélelőttön. Feljegyeztem minden magyar dalt, ami szállt az éterben, majd a kutatás későbbi (vasárnap éjjel :-)) szakaszában a teljes szövegeiket kigyűjtöttem. Joggal kérdezhetné a figyelmes olvasó, hogy miért csak a magyar dalokat. Praktikusan azért, mert ez kezelhető mennyiség egy elővizsgálatban (ki sokat markol, ugye…), de fontosab a ‘tudományos’ érv, miszerint az átlagos magyar rádióhallgató anyanyelvén tudja együtt énekelni a dalokat az előadóval úgy, hogy értse is, miről szól a szöveg (v.ö. bikicsunáj, emlékszik erre még valaki?).
Jöjjenek most a számok; azaz először a kutatás kvantitatív eredményeit ismertetem, ez nagyon rövid lesz. A mintavételezés 120 perce alatt összesen 9 darab magyar sláger hangzott el. A szólóénekesek nemi megoszlása: 6 férfi, 2 nő, és egy duett is volt. A számokon túl, a puhább, kvalitatív adatokról is, ugyancsak röviden. Főtémáját tekintve 3 dalnak volt kifejezetten a szerelem és/vagy a párkapcsolat a témája. A többi hat vagy semmiről– kis túlzással – (“A zene szívünknek ajándék.”), vagy ‘spirituális’ kérdésekről (“A szavakon túl más szemmel látsz.”) vagy pedig társas-társadalmi kérdésekről (!) szólt, még ha könnyen fogyasztható slágernyelven is. Utóbbi három kellemes meglepetés, mint például a társadalmi felemelkedésre (“törj ki a csendből, a sötétből”) vagy a lázadásra (“elég volt baby, az elnyomásból ennyi”) bátorítás. Megjegyzendő, érdekes – persze nem érthetetlen – tény, hogy mindhárom ilyen számot cigány/roma származású előadó jegyzi.
A szerelmes számokból – önkényesen – kiemelve a kulcsmondataikat: “Miért hiszem hogy szeretsz, ha nem vagy az enyém?”, “Várni rád nem nagy áldozat nekem, egy életen át köti a vágy a lelkem.”, “Gyere és bújj hozzám, érints meg engem, bújj hozzám és miénk a végtelen!”.
Összefoglalásul itt a borús nap emlékére egy szófelhő, a kilenc dal leggyakoribb százötven szavával. Innen a kedves olvasó jön! Ez a mikrokutatás nyilván semmi érdemit nem mond, de talán továbbgondolásra érdemes (khm, szakdolgzók!). Segítő kérdések: Ki énekel? Mit mond? Kinek mondja? Milyen tipikus forgatókönyvek vannak a párkapcsolatokra vonatkozóan? Jár nekünk a boldogság? :-)
Nagyon érdekes, főleg az etnikai vonatkozás.
VálaszTörlés