Ha egy nő csinálja – konkrétumok

Most akkor a nők szerepéről és felelősségéről öt bekezdés, az elmúlt két hét termésének tükrében. Mert olyan gyakran mondjuk, hogy ők is tehetnek róla, bizony.

(Egy.) Az egyik kedves szakdolgozóm különféle reklámokat vizsgál, hogy mit, miért és hogyan, most nem részletezem, majd megteszi ő egy vendégposztban, amikor elkészül a kutatás. Amiért most idézem, az egyik ingeranyagként használt plakátnak az esete. A kép lényege körülbelül az, hogy egy alsóneműben lévő női altestet látunk, a biztonság kedvéért még a melleiből is megmutatnak egy kis részt. Az altesten, bugyiba nyúlóan egy szexi tetoválás, ami egy sajtóorgánumot hirdet, a szlogen hozzá pedig hogy ‘nyomot hagy benned’. A reklám elemzésétől tekintsünk el, ami most fontos, az a közben megtudott tény, miszerint a plakát “női munka volt”, és a kivitelezést végző nőnek ugyancsak tetszett az eredmény. Szóval akkor egy nő csinálta. Hm.

(Kettő.) Van itt ez a cikk, ami a fejünkre olvassa, hogy a karrier-család dilemma valójában nem létezik, hanem egyszerűen csak lusták olyan munkát találni a magyar nők, ahova “fütyürészve mennek be”, és aztán vidáman elvégzik otthon a házimunkát is. Az írás szép hullámokat vetett, sok komment, és nagyszerű válaszcikk is született rá. Tanulságos a kommentfolyam, amelyből megtudjuk például; van, aki szerint szomorú, hogy komoly intézményekben lehet tanulni a feminizmusról, mert az tulajdonképpen egy betegség. Na jó, ez merőben önkényes kiemelés volt, összességében a felháborodás, értetlenkedés dominál a kommentekben, reflektálva a cikk feltételezésére, miszerint a magyar nők valójában nem is akarnak dolgozni. Amiért ez a mostani gondolatmenetünkbe illő, az a többször előkerülő megállapítás, miszerint “ezt a baromságot ráadásul nem férfi írta”. Szóval akkor egy nő írta. Hm.

(Három.) Egy nol-os videóból megtudhatjuk hogy időközi választáson verseng egymással két ellenzéki jelölt a képviselőségért. Az eredeti cím szerint "Csinos hölgyeket vet be az ellenzék a Fidesz ellen". Azóta ezt átírták, de a tartalma mit sem változott. „A dolog másik pikantériája, hogy az ellenzéki szavazatokért két nagyon csinos hölgy küzd egymással.“ – vezeti fel a riporter - nyilván frappánsnak gondolt - mondata a tudósítást. Ahol is egy irritáló háttérzene („girls, girls, girls...“) előterében pózoltatják a két jelöltet. Ők ugyan decensen öltözöttek, de a kameraállás és mozgatás egyértelműen tárgyiasítja őket. Itt meglepően kevés a komment, és inkább politikai erővonalak mentén zajlik a beszélgetés, de megtudjuk azért, hogy “politikusnak sajnos szőkék”, valamint hogy felháborító, ahogyan “a nőiességüket használják ki politikai haszonszerzésre” a jelöltek. Némileg ezt a gondolatot erősíti egy – egyébként nagyon jól megírt – kritika is, miszerint a politikusnők felelőssége, hogy maguk is belemennek ebbe a játékba. Szóval hogy a nők is benne vannak. Hm.

(Négy.) Ez meg sajnos nagyon durva. Családon belüli erőszak és inceszt. Fiú bántotta az anyját. A bűncselekmény súlyához mérten sok és kegyetlen a komment is, az elborzadástól az elkövető megkínzásos büntetésének vágyképén át az ilyenkor szokásos (rasszista) pogrom-fantáziákig. Amiért ez most idekívánkozik, az a konklúzió, miszerint az anya is felelős azért, hogy ez megtörtént vele. A gondolatfelhő az eset felett: hiszen ő nevelte “ilyennek” a fiát, na meg tudhatta volna előre, hogy ez lesz, miért nem menekült el, de ha már előre nem, legalább azután, hogy először megtörtént, egyébként is hihetetlen hogy nem volt ereje védekezni. Szóval a nő (is) tehet róla. Hm.

Egy, kettő, három, négy. Az ötödik meg összefoglalólag a kérdés: mi van akkor, ha egy nő ír egy nőellenes cikket, ő csinál egy szexista hirdetést, ő is hagyja, hogy szexista módon mutassák be, nem tesz ellene semmit, hogy  megerőszakolják és bántalmazzák? Miért születnek meg a fejekben ezek a “de hát a nő /is/…” kezdetű érvelések? Mi következik mindezekből?

Hamarosan innen folytatom a bejegyzést, de kíváncsi lennék addig is a Ti gondolataitokra; vajon miért jön be mindig ez a “nők csinálják” szempont a helyzetek magyarázatában?