Vendégposzt: Csak a szokásos... és már 2013 van

 Vendégposzt! Mátyás Marianna Dóra, Írországba kiküldött tudósítónk jelenti! :-)

Nézelődtem az interneten, és az alábbi gyöngyszem cikket találtam az angol Daily Mail oldalán.  A cikk röviden arról szól, hogy van ez a helyes kis blog a FB-on "K..vára szeretem a tudományokat" címmel (a szerző azokra is gondolt, akik esetleg felhúznák a szemöldöküket erre a szóra, nekik ott van a testvéroldal "A tudomány baromi jó" címmel) 4.2M követővel, és a szerző felfedte kilétét: a szerző NŐ.  Ahogy elolvastam a címet kattintottam is tovább, ez érdekes téma lesz.  A szerző nem meleg, fekete, vagy kínai, nem .. a legrosszabb...a szerző nő. Horror!  A Daily Mail stílusa a magyar Blikk stílusára hajaz, viszont ezt a cikket valami ok folytán elég rendesen írták meg. A cikk első mondata máris a lecsó közepébe csap: a blog követőienk ezrei lepődtek meg és sokkolódtak annak hallatán hogy ezt a blogot egy nő írja.  Vérnyomás emelkedik? Rendben, megyünk tovább. A hölgy (Elise Andrews) Twitter-oldala szinte felrobbant a kommentektől amikből mazsoláz a cikk: - vázz, ez egy nő??  - lány vagy és gyönyörű? azta, ma még jobban csípem a tudományokat! A lista folytatódik és nem kellett sokat várni Elise válaszára: elsőnek nyugodtan írt annyit, hogy " Srácok, nyugi. A tudományban a nem csak egy egyszerű genom karakterisztika (eltérés) ".  De nem kellett sokat várni ahhoz hogy nála is elszakadjon a cérna és az alábbit twittelte: "Minden komment az oldalamon arról szól hogy mennyire sokkoló hogy nő vagyok! Ez tényleg 2013?" Ezek után következett az alábbi tweet:  "Ha egy jóképű pasi az általa elért eredményekről beszél, akkor senki nem a kinézetéről fog kommentelni, hanem a témáról" Mintegy lezárásképp pedig : " b...szódjon meg az összes szexista…" és "unom már az egész szexista témát".

Elise Andrews, nem lehet könnyű neked.  2013 van, de ez nem jelent semmit az intelligens, ambíciózus nőkre nézve mert a világ még mindig ott tart, hogy a "sikeres" a "férfival" egyenlő. A "tudomány" pedig egy az egyben a "férfival" egyenlő. Oké, Marie Curie eszünkbe jutott, de hát neki is volt egy férje, úgyhogy Marie, rák ide vagy oda, megint lemaradtál egy orrhossznyit.

Egy kis kitérő következik.  A kezembe került egy könyv, Sheryl Sandberg (a Facebook Chief Operating Officerje, Mark Zuckerberg után a második felsővezető a ranglétrán) könyve, ami arra bíztatja a nőket hogy "adjanak bele mindent" a munkahelyi életükbe, hogy ugyanazokat a kiváltságokat élvezhessék mint a férfiak.  Érzékeny témához nyúlt a szerző, és kapja a hideget-meleget minden oldalról: a legerősebb kritikák szerint 500M dolláros magánvagyonnal könnyen válogat az ember (lánya) és könnyen osztja az észt arról hogy mit és hogyan kéne csinálni a nőknek az üzleti világban. Maga a szerző is elismeri, mintegy bocsánatkérően (amit amúgy a könyvben ostoroz, miszerint a nőknek nem "kellene" bocsánatot kérni ha például fizetésemelést kérnek) hogy "a könyv egyes részei azok a nők számára lesznek relevánsak, akik elég szerencsések voltak ahhoz hogy elég választásuk legyen hogy eldönthessék, hogy hol és mennyit és mikor dolgoznak".  Sheryl Sandberg, cseszd meg, tudod?  Hogy adjunk bele mindent, ha még te is arról írsz a sorok között hogy bizony szerencse kellett ahhoz hogy odekerüljél a Facebook felsővezetői körébe?  Akkor mit reméljen a többi nő, akik karrierről és családról álmodozik?  Sheryl, kedves ott ülsz a világ egyik legnagyobb cégének a tetején (vagy nem is, mert feletted ül Mark Zuckerberg, aki meglepetés! férfi…) és arról elmélkedsz hogy a nők tehetnek arról hogy nem "hajolnak előre eléggé" és nem "adnak bele mindent".  Jó hülyék vagyunk, mi? Még élvezzük is, hogy kevesebb fizetésért kell ugyanolyan döntéseket hozni, mint férfi kollegáinknak.  Van egy alapítvány is  a jó ügy érdekében. Ez mind szép és jó, de.  A nőket nem támogatni kell - implikálva azt hogy a nők alapból támogatásra szorulnak- hanem csak simán hagyni őket és egyenlő mércét használni. Feltaláltam a kereket? Nagyon jó. 

Vissza Elisehez és az ő remek kis blogjához.  A szerző elsőnek elviccelte a dolgot, aztán megrökönyödött, aztán sokkolódott, aztán káromkodott egyet, majd megunta és a dolgok mennek tovább, ahogy eddig.  Ő írni fogja továbbra is a blogot, érdekes dolgokat és mémeket kiposztolva, és akik meg elképedtek, hogy nő, remélhetőleg elgondolkodnak a hozzáállásukon, és azon hogy miért is lepődtek meg ennyire. Vagy rosszabb esetben kiakadnak azon, hogy Elise nő, fiatal (23 éves), és hogy vörös rövid haja van (a vöröshajúaknak nincs lelkük, mindenki szíves figyelmébe ajánlom a South Park idevonatkozó epizódját). Messze van még az egyenlőség, és csak remélni tudjuk hogy Elise Andrews és a hozzá hasonló intelligens lányok egyszer olyan pozícióba kerülnek, ahol tenni tudnak az igazi változások érdekében, mert jelenleg ez nem így van. 

A dolgok jelenlegi állása szerint Sheryl Sandberg és az alapítványa, illetve a hasonszőrű törekvések pedig csak elfedik az igazi problémát.