Oldalak

Laman

2013. május 14., kedd

Tanárhölgyek versenye


Írtam már egyszer a szépségről és a sajtószabadságról, most pedig a tanárnők szépsége foglalkoztat, igaz, nem magamtól jutott eszembe, hanem mert az egyik bulvárlap keresi a legszebb tanárnőt. Komoly 8 fős mezőny bontakozik ki, őket a “szakavatott zsűri” választotta ki. A képek mellett rövid bemutatást is találunk a jelöltekről, megtudjuk például, hogy a “barna szépség”  “szerencsés alkat” (t.i. sportol és nem kövér), valamint hogy a gyerekek élvezik, hogy tanítójuk fiatal. A “szőke ciklon”-t, aki már a babáival is tanárosat játszott, az idősebb nebulók randira hívják. A “török férj”-jel büszkélkedő jelölt elmondja, hogy – bár a török férfiak rajonganak a szőke nőkért – ám ha komoly kapcsolatot akarnak, akkor a személyiséget nézik. Ő maga barna, és színészi ambíciókat is dédelget, a török szappanoperákat megcélozva. Nem csak önjelölt versenyzők vannak, a spanyol szakos tanárnőt például, aki “amúgy (!!) éppen doktorira jár”, az osztálya nevezte be. Itt tart most a párosok bemutatása, hátra van még a fele, kíváncsian várom, őket hogyan tálalják majd.

Addig is, míg a többi jelölt megérkezik, nézzük meg, hogyan konstruálódik itt a szépség (a nőké) meg a szörnyeteg (a szépségfasizmusé). A jelöltek átlagéletkorát tekintve például – ugyan a pontos kort nem minden esetben árulják el – úgy 35 körül lehet a határ. A fényképeket nézve a pózok nagyon hasonlóak (vö. ‘szexi póz’), még ha némileg eltérő is a kivitelezése annak. Testalkatuk – szerencse vagy egyebek okán – soványnak mondható.  A szépségüket igazolják az apró történetek is; randipróbálkozások,  a férj visszajelzése, gratuláló szülő. Nőiességük további kis bizonyítékait is elénk tárja az újságíró, például hogy nem szigorúak a “hálás kicsikkel” vagy hogy kislányként babáztak.
A szépséggel összefüggésben, ám azon messze túlmutatóan itt van a fentebb már idézett doktori tanulmányok esete. Erről a jelöltről tudunk meg egyébként a legtöbb szakmai dolgot – ezeknek ugyan nincs köze a szépségéhez, maximum annyiban, hogy azt az elképesztő feltételezést sugallják, hogy ráadásul még okos is lehet! Az amúgydoktori, tehát a hab a tortán. Mindazonáltal úgy sejtem, hogy ebben a versenyben nem okvetlenül fog a jelölt előnyére válni. Mert itt pont elég lenne, hogy egyszerűen csak szép.
Térjünk rá az igazi kérdésre ezen a ponton: vajon miért érte utol a tanárnőket is ez verseny? (Avagy mivel érdemelték ki ezt a büntetést…?) Hogyan illeszthető az eddigi megmérettetések sorába? Kerekesszékes szépségverseny, kismama szépségverseny, roma nők szépvségversenye. Kisebbségi csoportok, akiknek külön kategóriában kell/lehet bizonyítaniuk, hogy “ahhoz képest” ők is szépek. A tanárnőknek vajon mit kell bizonyítani?
A törteket elmagyarázni, megtanítani a gyerekeket írni vagy spanyolul; kompetenciákat igénylő küldetés. A szépség vajon miféle tanári kompetencia lehet? A tanárképzésben eltöltött másfél évtizedes tapasztalataim birtokában sem tudom elhelyezni a kompetencia-mátrixban.
Annál inkább  látom a helyét és a funkcióját, ha az ugyancsak másfél évtizedes (véletlen egybeesés! :-)) társadalmi nemi szerepek terén szerzett jártasságom birtokában magyarázom. Egy mondatba sűrítve: a nőt elsődlegesen a teste (szépsége) definiálja, mégpedig úgy, ahogyan azt mások ítélik meg (vö. szakértői bizottság). Minden egyéb csak ezután következhet; "amúgy".
“A Bors szépségvesenyén szeretne befutni.” – írják az egyik jelölt terveiről. A kérdés már csak az, hogy hova fut? Milyen jutalma lehet egy olyan versenynek, ahol “Magyarország legszebb tanárnője” lesz valakiből?

Na most meg itt a dilemma, hogy megosszam-e ezt a bejegyzés; mert elrontani mások játékát trollkodás. A tanárnőket bántani nem szándékoztam. Remélem hogy jó tanárok.
Olvassátok éppen; szóval eldöntöttem. Sebaj, hátha lesz egyszer trollnő-szépségverseny is. (De szólok: aki benevez rá tudtomon kívül, annak széttrollkodom a facebook üzenőfalát, vérfeminista tartalmakkal! :-))



1 megjegyzés:

  1. A képlet beszédesen groteszk és faramuci: az imperatív szépségideál esztétikai szempontja szerint díjazni egy szociálhigiénés-emocionális-intuitív stb. praxisú tanárt (egykor: pedagógát, vö. filozófus – filozófa mára kiveszett nyelvi nemiség-szabálya). Avagy: az univerzálisan sekélyes megítélési dimenzióval mérni a saját értékautonómiával bíró életterületet.

    Ezúttal miért ők kerülnek sorra? (Stílszerűen:) szépségflastrom a lehetetlen bérhelyzetre és a politika időnkénti hangulatkeltő presztízs-szőnyegbombázására. Az előírt diák fiúfantáziák lehetséges tárgyaiként felmutatásukkal fizeti ki szelektív borravalóval a Rendszer a zokszó nélkül betagozódó munkaerejüket (társadalmi reprodukciós fogaskerekek).

    Különben mintha valami wellnessvíkend lenne a jutalmazás: ennyi szociális olajcseppre futja a (rendszer)orgánum fukar malompréséből. Amit tehát nem a jó pedagógus, hanem a „jó nő” érdemelhet ki. Aki lehetőleg azokkal a kikapósan kacér – nők epitheton ornans-ai – manírmozdulatokkal adózik a rá emelt fényképezőgép lencsecsillanásának. Miközben a hiábavaló bon mot szerint az emberi arcon a leghatásosabb szépítőszer az értelem...

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.